1.fejezet/1.rész

Ma megyek először suliba. Igaz, hogy ennyi idő alatt mindent megtanultam de a látszatott tartanom kell. Mivel reggel 7 óra van így indulok a suliba. Igaz, hogy kicsit korán van még de még a sulit is meg kell találnom habár ez nekem nem fog sokáig tartani ugyanis a gyengém a száguldozás. Gyorsan felvettem a csőgatyámat meg egy kék blúzt. Ahhoz felvettem egy fekete csizmát. A táskát a vállamra tettem habár még csak füzetek vannak benne ugyanis a könyveimet ma fogom megkapni. Alig 5 perc alatt kész lettem aztán felvettem a bőrdzekim meg a bukósisakom és elindultam a garázsba a motoromhoz ami szintén fekete. Miután elindultam alig negyed óra altt már meg is találtam a sulit. Befordultam a parkolóba ahol állt már néhány kocsi. De mindegyik elég régi volt. Aztán szemet szúrt két igen új autó is. Az egyik egy TŰZPIROS BMW a másik pedig egy EZÜST VOLVÓ volt. Nagyon szép is igen gyors kocsik voltak de akik mellettük álltak azok sem utolsók. Mivel a sulihoz közel akartam parkolni ezért beálltam az EZÜST VOLVÓ mellé. Mikor leszálltam a motorról még az a kevés ember is aki a parkolóban volt mindenki erre nézett de először csak a motort bámulták meg aztán amikor levettem a bukósisakot a fejemről azután már engem néztek. Mivel uralkodó családból származok ezért már megszoktam, hogy folyton engem néznek de azért néha még zavar. Aztán mielött még elindultam volna befele meghallottam egy eléggé medvére hasonlító hangot.
-Hé Jasper jó moci mi? De látom neked nem csak a motor tetszik hanem a csaj is. De meg kell hagyni tényleg nem utolsó a csaj. Mondta aztán elnevette magát. De hirtelen egy kéz csapódott a tarkójának erre egyből elhallgatot. Én hátranéztam de olyat láttam amire nem számítottam.
5 vámpír állt mögöttem és mind engem néztek. Először ezen meglepődtem de aztán a meglepődöttségem inkább dühbe ment át. Végül megszólalt az egyik akinek szőke haja volt.
-Igen Emmet tényleg nagyon jó motor. De a lány kicsit különös ugyanis nem érzem őt. Ha nem látnám, hogy itt van akkor nem is tudnám. Mondta a szöszi. Neki akkor ezek szerint van különleges képessége. De aztán ismét megszólalt amitől végleg tudom, hogy micsodák is.
-És nem tudom észrevettétek-e de a vére sem vonz mintha nem is lenne neki.Ez nagyon furcsa. mondta a mellette állóknak nagyon halkan de én így is meghallottam.
-Én sem látok semmit. Nem is látom a jövőjét. És ilyen még nem volt. De nem olyan mintha meghalt volna hanem mintha nem is lenne vagy ilyesmi. Mondta a kis koboldra hasonlító lány.
És nem tudom miért de nem akartam, hogy szomorú legyen mert úgy éreztem a nevetés biztos sokkal jobban állna neki. Gondoltam magamban. Aztán megszólalt a harmadik fiú is akinek bronzvörös haja volt ami nagyon jól állt neki.
-És sem hallom a gondolatait. És ez nagyon zavar. Nem tudom, hogy mitől van ez. Mondta Ő aztán elhallgatot. Én pedig olyat tettem akkor amit sosem képzeltem volna mivel elindultam feléjük. Eléggé elgondolkozhattak ugyanis nem hallották meg, hogy jövök. Ugyanis kicsit összerezzentek amikor megszólítottam őket.
-Sziasztok a nevem Isabella Marie Swan. Még új vagyok itt mert most költöztem ide Londonból. Szeretném megkérdezni, hogy nem tudnátok-e nekem segíteni? A tanulmányi irodát keresem. Mondtam kedvesen és megersztettem egy halvány mosolyt. Erre a kis kobold szerű lány elmosolyodott ami tényleg sokkal jobban állt neki aztán ő szólalt meg elöszőr.
-Szia az én nevem Alice Cullen ők pedig itt a testvéreim:Emmett Cullen, Rosalie Hale, Edward Cullen. Ő pedig itt a barátom Jasper Hale. És nagyon szívesen megmutatjuk neked az irodát és körbe is vezetünk ha szeretnéd. Mondta a kis kobold szerű lány vagyis Alice és mosolygott.
-Nagyon szívesen megköszönném s persze csak ha nem nagy gond akkor elfogadom. Mondtam aztán a kezemet nyújtottam Alicnek. Ő először nem csinált semmit de aztán odanyújtotta a kezét. Én megfogtam de a kezem nem húztam el amin ők csodálkoztak. Aztán eszembe jutott valami.
-Mond csak Alice nincs kedved eljönni velem vásárolni? Tudod mivel most költöztem ide nem ártana bútorokat beszerezni és más dolgokat is. Mondtam neki mosolyogva mire neki még nagyobb lett. És izgatottan válaszolt.