Miután Edward így viselkedett nagyon örültem annak, hogy Alice ezt a ruhát adta nekem. Ezek után Alice odajött és egy csizmát adott a kezembe ami történetesen a kedvencem volt.
-Bella ez a csizma illik leginkább a ruhádhoz úgy, hogy ezt vedd fel.- mondta majd odaadta a csizmát. Én visszaültem a kanapéra és elkezdtem felhúzni. Mikor a másikat akartam felhúzni nem sikerült mert valami volt benne. Kivettem, hogy megnézzem mi van benne és egy levelet találtam benne egy dobozzal együtt. Edwardék kérdőn néztek rám de én sem tudatam, hogy mi az ezért kibontottam a levelet és a szüleim írásával találtam szemben magamat.Ez állt benne:
-Kedves Isabella, drága lányom!
Ha ezt a levelet olvasod akkor az azt jelenti, hogy mi már nem vagyunk! Igen, tudtuk, hogy a Volturi támadást intéz ellenünk. És ha most azt hiszed, hogy semmit sem tettünk a túlélés érdekében és, hogy te vagy az egyetlen akkor ez nincs így. Úgyanis tettünk annak érdekében, hogy ez ne így legyen. És ezért ahányunkat csak tudtuk azokat megmenekítettük de nem lehetet sokat mert az feltűnő lett volna. Úgyanis mikor tudomást szereztünk róla, hogy a Volturi támadást szervez ellenünk akkor döntöttünk úgy, hogy akit csak lehet elmenekítünk. Így aztán a világ különböző pontjaira küldtünk lényeket. Pontosan veled együtt ha minden jól alakult 20-an éltétek túl a támadást. Neked pedig az a feladatod, hogy felkeresd őket. A dobozban ha kínyitod az ékszereket találod meg. Pontosan a nyakláncot, karkötöt, és tiarádat. Ezekkel indulj útnak. Ha ez megvan akkor hozz létre, alkoss egy új világot. Tudjuk, hogy ez neked sikerülni fog mi bízunk benned. Kérd meg Carlisle kedves barátunk segítségét. Bíztosak vagyunk benne, hogy segiteni fog. Az ékszereked mindig tartsd magadnál, hogy mindig bebízonyíthasd ki vagy. Hidd el sikerülni fogg csak bízz magadban.
-Bella ez a csizma illik leginkább a ruhádhoz úgy, hogy ezt vedd fel.- mondta majd odaadta a csizmát. Én visszaültem a kanapéra és elkezdtem felhúzni. Mikor a másikat akartam felhúzni nem sikerült mert valami volt benne. Kivettem, hogy megnézzem mi van benne és egy levelet találtam benne egy dobozzal együtt. Edwardék kérdőn néztek rám de én sem tudatam, hogy mi az ezért kibontottam a levelet és a szüleim írásával találtam szemben magamat.Ez állt benne:
-Kedves Isabella, drága lányom!
Ha ezt a levelet olvasod akkor az azt jelenti, hogy mi már nem vagyunk! Igen, tudtuk, hogy a Volturi támadást intéz ellenünk. És ha most azt hiszed, hogy semmit sem tettünk a túlélés érdekében és, hogy te vagy az egyetlen akkor ez nincs így. Úgyanis tettünk annak érdekében, hogy ez ne így legyen. És ezért ahányunkat csak tudtuk azokat megmenekítettük de nem lehetet sokat mert az feltűnő lett volna. Úgyanis mikor tudomást szereztünk róla, hogy a Volturi támadást szervez ellenünk akkor döntöttünk úgy, hogy akit csak lehet elmenekítünk. Így aztán a világ különböző pontjaira küldtünk lényeket. Pontosan veled együtt ha minden jól alakult 20-an éltétek túl a támadást. Neked pedig az a feladatod, hogy felkeresd őket. A dobozban ha kínyitod az ékszereket találod meg. Pontosan a nyakláncot, karkötöt, és tiarádat. Ezekkel indulj útnak. Ha ez megvan akkor hozz létre, alkoss egy új világot. Tudjuk, hogy ez neked sikerülni fog mi bízunk benned. Kérd meg Carlisle kedves barátunk segítségét. Bíztosak vagyunk benne, hogy segiteni fog. Az ékszereked mindig tartsd magadnál, hogy mindig bebízonyíthasd ki vagy. Hidd el sikerülni fogg csak bízz magadban.
Szerető anyád és apád!
Mikor végig olvastam egyszerűen nem hittem el. De a végére már a könnyeim is hullotak.
-Mégis hogyan kéne nekem mindezt megtennem? -Hogyan építsem újjá mindazt ami elveszett, elpusztult? -Ez lehetetlen.
-Nem, nem az, mert ha a szüleim bíznak bennem akkor én is. Ezzel letettem a levelet. Ékszereket mind kivettem, majd magamra tettem azokat. Ekkor minden lepergett a szemeim előtt ami történt a palotában mióta eljöttem. Voltak jó és rossz pillanatok is. Az utolsó amit láttam az a harc volt. Láttam amint a szüleimet megöli az állítólagos barátja, Aro Volturi. Mikor mind ez lepergett a szemeim előtt ami csupán néhány másodperc volt majdnem összeestem, de szerencsére még időben megkapaszkodtam. Időközben a könnyeim is újra elő törtek, így levettem az ékszereket és visszatettem őket a dobozba. Miután végig gondoltam mit is láttam fájdalmat, dühöt és haragot éreztem. Fájdalmat a szüleim elvesztése miatt, dühöt és haragot pedig amiatt mert Aro szüleim állítólagos barátja ölte meg őket. Ekkor elhatároztam, hogy megteszem mindazt amit a szüleim kértek tőlem és talán még többet is. Miután ezt elhatároztam még mindig értetlenül álldogáló Edwardhoz és Alicehoz fordultam. Tudtam, hogy ezek után nem csak nekik, de a családjuk többi tagjának is tudniuk kell mi történt velem, illetve mi vagyok.
